Szeretem a spanyolokat. Mi a baj ezzel? Semmi. Szeretem a nyelvüket, ahogy a H-t ejtik, szeretem az időjárásukat, csak nem júliusban, és szeretem a focijukat, még ha nem is vagyok madridista. És szeretem a spanyol konyhát is. Mi a baj ezzel? Semmi. Ha csak az nem, hogy olyan, mint „spanyol konyha” nem létezik, ahogy nincs „indiai konyha” vagy kínai nyelv sem. Vannak nyelvjárások Kínában, ahogy az egyes indiai tartományoknak is megvannak a megkülönböztető jellemzőik a konyhájukra. Spanyolország pedig épp elég nagy ahhoz, hogy ne lehessen egységes gasztronómiáról beszélni, hisz picit mást esznek Katalóniában, mást Baszkföldön és mást Andalúziában. De mivel én mindért odavagyok, így nyugodtan leírhatom, hogy szeretem a spanyol konyhát. Az alábbi recept épp andalúz, mely meglepő módon egy andalúz receptversenyre készült. De mitől andalúz? Pl. a mazsolától, ami arab (mór) hatás, és ez főleg a déliekre jellemző. Vagy ha másért nem, hát a spanyol sherrytől, a Vino de Jereztől, ami legalább annyira kultikus Dél-Spanyolországban, mint nálunk pl. a makói hagyma. A spanyol sherry jolly joker a konyhában: halhoz, nyúlhoz, csirkemájhoz, leveshez vagy desszerthez egyaránt hasznosítható, talán csak hosszúlépésnél lenne indokolatlan elővenni.

Hozzávalók 4 főre:

• 4 kaliforniai paprika
• 1 fej vöröshagyma
• 2 gerezd fokhagyma
• 1 dl félszáraz sherry (ez épp Sandeman, köszi Bella!)
• 1 dl spanyol olívaolaj (Uniolive, extra szűz, köszi Gergő!)
• 1 ek sűrített paradicsom
• 1,5 dl rizs
• kb. 3 dl víz (vagy alaplé)
• 1 marék mazsola
• 1 marék mandula (szeletelt)
• 4 db aszalt paradicsom
• 1 csokor petrezselyem
• só, bors

Egy vastagfenekű serpenyőben felforrósítjuk az olívaolajat, és beletesszük az apróra vágott hagymát. Pár perc párolás után hozzátesszük a zúzott és szintén felaprított fokhagymát. Újabb 1-2 perc után hozzáadunk egy evőkanálnyi sűrített paradicsomot, ezt épphogy elkeverjük és rögtön hozzáadjuk a rizst, a mazsolát, a mandulát és az apróra vágott aszalt paradicsomot. Szárazon keverünk rajta egyet, majd hozzáadjuk a sherryt és közepes lángon folyamatosan kevergetve pár percig pároljuk a rizst, amíg az alkohol nagyjából elpárolog. Ezután felöntjük annyi vízzel, hogy kb. 1 centire ellepje a rizst, és fedő alatt 15 perc alatt készre pároljuk. Ezalatt előkészítjük a paprikákat: miután megmostuk, a csúcsaiknál egy picit levágunk belőlük, hogy megálljanak a sütőedényben, majd egy határozott mozdulattal levágjuk a száras végüket és félretesszük. A paprikákat kicsumázzuk és egy tűzálló edénybe tesszük. A már kész rizses töltelékben elkeverjük az apróra vágott petrezselymet, és megtöltjük a paprikákat. A végén rájuk tesszük a tetejüket, amiket egy picit megszurkálunk, hogy a sütőben a héjuk ne pukkanjon szét, és az egészet alaposan meglocsoljuk olívaolajjal. 180-200 fokra előmelegített sütőben kb. fél óra alatt készre sütjük. A végeredmény egy édes és sós, puha és roppanós, a sherrytől illatos étel, akár köretként, tapaszként vagy épp egy könnyű nyári főételként fogyasztva.