TOPliszt - Liszt Olivér konyhája

Ha létezik örömfoci (már pedig létezik, hisz ott a Barca), akkor létezik örömfőzés is: Liszt Olivér ezt gyakorolja, nap mint nap. Liszt Olivér nem hivatásos és nem is megélhetési fazékzseni: inkább főz, mint süt, mert precizitásánál már csak pontatlansága nagyobb. Ez az ő történetmesélős és szókimondó konyhablogja. If any question, he's more than happy: lisztoliver@gmail.com. Enni és enni hagyni!

videjók

I want YOU!

Utolsó kommentek

TV Paprika magazin

archiváló doboz

00 ás liszt (1) amerikai palacsinta (2) anthony bourdain (1) arborio rizs (4) a bolygo amerikai (1) bagett (1) banános süti (1) Báránd (1) batáta (1) bbc good food (1) birkapörkölt (1) bodzaszörp (1) botmixer (1) brindzás sztrapacska (2) brokkoli krémleves (1) brownie keksz (1) bud spencer (1) bulgur (1) cannelloni (1) cékla (4) céklakrém (1) cékla csatni (1) Cézanne (1) chili dzsem (1) chili paprika (1) chocoMe (1) cinco de mayo (1) csicseriborsó (1) csirkecurry (1) csirke saltimbocca (1) csokigyár (1) csokis keksz (1) csokis süti (1) curry (1) currykrém (1) Dang Muoi étterem (1) disznóvágás (2) dorset (1) dulce de leche (1) Edelweiss (1) édesburgonya-krémleves (1) édeskömény krémleves (1) ehető ajándékok (3) étteremkritika (1) fafülgomba (2) fekete olavójbogyókrém (1) fekete retek (1) fokhagymapucoló (1) földimogyoró olaj (2) fordított ananásztorta (1) füstölt pisztráng (1) gombás quiche (1) halszósz (4) haluska (2) haluskafesztivál (1) heston blumenthal (2) hétköznapi vegetariánus (1) hotdog (1) hugh fearnley whittingstall (1) hummusz (1) húsvéti sonka (1) ínyencmártás (1) jázmiz rizs (1) joghurtos padlizsán (1) joulutorttu (1) juharszirup (1) kacsa (3) kapormártás (1) karaj (1) karalábé krémleves (1) karamellizált alma (1) karamellszósz (1) keith floyd (2) kenyérlángos (1) kenyértészta (1) keresztapa (1) kínai pirított tészta (2) knédli (1) kókuszgoló (1) kókusztej (1) kolbásztöltés (1) Koroknai Porta (1) krémleves (2) krumplihámozó (1) kuszkusz (1) lacikonyha (1) lasagne (1) lazac (6) lazacfasírt (1) lazacleves (1) legyező burgonya (1) lehel piac (1) lencsefőzelék (2) lilakáposzta (1) ludaskása (1) malactartó (1) marharagu (1) marinált lazac (1) marokkói konyha (1) másnaposság (1) medvehagyma (1) merőkanál (1) mezzaluna (1) mogyorókrém (1) mogyorós céklasaláta (1) mogyoróvajas brownie (1) Múzeum cukrászda (1) nagyböjt (1) narancsmártás (1) narancsos csirke (1) nekedterem (1) new york sajttorta (1) ossobuco (2) padlizsánkrém (2) padlizsán recept (3) pad thai (1) palóc fasírt (1) paradicsomszósz (1) phó leves (1) pico de gallo (1) pistou (1) pisztráng (1) pizzaliszt (1) pizzaszósz (1) pizzatészta (1) pizza teszta (1) potyoló (1) pozsonyi kisvendéglő (1) rákóczi pékség (1) receptvarázs (1) reggelik (3) ricottatorta (1) risotto alla milanese (1) river cottage (1) rizottó (5) rizsecet (1) Romani Platni (1) röszti (1) sajtkrémes brownie (1) sertéscomb (1) sertéskaraj (1) sherrys csirkemáj (1) sólet (2) sörkorcsolya (4) sörkóstolás (1) sörös csokis sütemény (1) spacecake recept (1) spanyol konyha (3) spanyol tortilla (2) spárga (3) strammer max (1) sültpaprika saláta (1) sült cékla (1) sült csirke (1) sült paprika (1) sütőtökös kolbász (1) sütőtökös rizottó (1) sütőtökpüré (1) sütőtök curry (1) sütőtök krémleves (1) szarvas (1) szarvascomb (1) szedres süti (1) szójaszósz (1) szuflé (1) tadzsin (1) tahini (2) tangue de chat (1) tapenád (1) tatin torta (2) távol keleti konyha (2) teflonserpenyő (1) tejszínes töksaláta (1) thai konyha (2) the fat duck (1) tojáslikőr (1) töki pompos (1) töltött zsemle (1) top10 (2) tortilla de patatas (2) transz-zsírsav (1) tv paprika magazin (4) újkrumpli (2) vágódeszka (1) vakteszt (1) VHS-klasszikusok (1) vietnámi konyha (1) vinetta (1) vörcseszter-szósz (1) vöröslencse krémleves (1) wellington bélszín (1) whoopie pie (1) wok (2) zöldborsókrém (1) zsálya (1) zsemlegombóc (1) zsurmó (1) Címkefelhő

Karalábé krémleves – rázva, nem keverve

Liszt Olivér 2012.11.26. 21:08

Irtózom a közhelyektől, és ahol lehet, harcolok ellenük, de bevallom, felszabadító érzés, ha nem kell mindig résen lennem, sőt, ha néha magam is elereszthetek egy közhelyszerű kijelentést. Ez most egy ilyen – közhelyeket nem csak nyomokban tartalmazó – bejegyzés lesz, a Nagyi Főztjéről. Igen, direkt Nagy Kezdőbetűkkel, hogy üljön az a közhely. (A kerülendő közhelyekről egyébként bővebben ITT és ITT!)
Nálunk ugyanis a „Nagyi Főztje" valóban fogalomnak számított, ez volt az origó, a családi zsinórmérték, amihez minden ételt viszonyítottunk. „Na, van olyan finom, mint a Nagyié?" – szegezte nekünk a kérdést Anyám, ha épp úgy érezte, ez a levese most különösen jól sikerült. Mert tudta jól, a Nagyi levesei gyakorlatilag verhetetlenek: a borsó- vagy gombalevesének ízét máig fel tudom idézni, pedig szerintem legalább 7-8 éve, hogy azzal kínálhatott engem. De nosztalgikus érzelmektől megszabadulva is mondhatom, hogy pl. az ő paradicsomleves + smarni menüsora örökre etalon marad. De Nagyi nemcsak a hétköznapi, suli utáni ebédmenüivel alkotott maradandót: ha jött az ünnep, jött az ünnepi nagyi kaja: töltött káposzta (füstölt csülökkel), töltött csirke, és az No.1 kedvenc vadas, zsemlegombóccal. Ez utóbbiért különösen felnézek rá: ha megkérdezte az unokákat, hogy mi legyen a vasárnapi ebéd, nekünk könnyű volt rávágni, hogy vadas zsemlegombóccal. Mert nem tudtuk, hogy ez neki egy fél nap piacozás után nettó egy nap álldogálást jelent a konyhában. Mondjuk egy teljes szombat délutánt, amikor megfőzte a marhát a zöldségekkel, és az egész vasárnap délelőttöt, amikor kifőzte a zsemlegombócot és elkészítette a vadas mártást. Merthogy Nagyinak nem volt ám akkoriban botmixere: a megfőtt zöldségeket húsdarálón passzírozta át, majd tette fel újra főni, hogy igazán pépes-krémes legyen az a mártás. Ez a nem mindegy. Aztán a 80. születésnapjára kapott egy botmixert a családtól. Majd 81 éves korában elment. Hozzá sem nyúlt a botmixerhez, ahogy azt a két pakli francia kártyát is szinte bontatlanul hagyta, amit méregdrágán vettem neki a pasziánszhoz, mert megérdemli. Csak az a szaros kártya már nem is papírból volt, hanem műanyagból: ha lerakott egy ászt a konyhaasztalra, akkor az az asztal finom lejtése miatt úgy siklott végig rajta, mint kés a vajon. (én szóltam, hogy lesznek közhelyek!)
Nagyi sok ingó- és egy fél ingatlansága mellett, a botmixere is rám maradt. Vadast csináltam már vele, de blogra nem fog felkerülni. Inkább maradok a krémleveseknél, amiket ő sose csinált, így ha jönne a kínos kérdés, hogy volt-e olyan finom , mint a Nagyié, hát csak megvonom a vállam. Ki tudja?

karalabekremleves.jpg

Karalábé krémleves füstölt sonkával - tribute to NAGYI

  • 1 nagyobb karalábé
  • 1 db krumpli
  • ½ póréhagyma (vagy egy kisebb fej vöröshagyma)
  • 1 ek vaj, 1 ek olívaolaj
  • ½-1 dl fehérbor
  • zöldségalaplé (fogalmam sincs mennyi, nem mértem)
  • 2 dl tejszín
  • pár szelet fekete erdei sonka
  • Fűszerek: só, bors, friss petrezselyem

Az olívaolajat a vajjal felmelegítjük, erre dobjuk a felaprított hagymát majd pár perc dinsztelés után a felkockázott karalábét és a krumplit. Egy percig hagyjuk víz nélkül sercegni a zöldségeket majd felöntjük fehérborral. Amint a bor elfőtt, felöntjük annyi alaplével, hogy a zöldségeket teljesen ellepje, sózzuk-borsozzuk. Függően attól is, hogy mekkorára vágtuk őket, a zöldségek kb. fél óra alatt teljesen megpuhulnak. Ekkor jöhet a konyhapultok shakere, a 21. század passzírozója, a botmixer, melynek segítségével pépesre pürésítjük a levest. Ezután a tűzre visszatéve beleöntjük a tejszínt és jól elkeverjük. Megvárjuk, hogy egyet buggyanjon, ha kell még egyszer ízesítjük és elzárjuk a gázt. Jöhet a frissen aprított petrezselyem, és tálaláskor az egészen apró morzsákká szabdalt fekete erdei sonka. A sonka nyers-sós-füstössége kiválóan harmonizál a karalábé és a tejszín lágy-sós ízvilágával. Közhelyeknek vége.
Utóirat: Nagyi, hiányzol!

Címkék: krémleves botmixer karalábé krémleves

Szólj hozzá!

Itt a tavasz, dagad a… SPÁRGAAA!

Liszt Olivér 2012.04.22. 20:57

 Vagy ha nem is dagad, de legalábbis nő, mint a bolond, egy nap alatt akár 20 centit is. Mi ez, ha nem a tavasz előjele? Hát miben van még annyi életerő, hogy 20 centit nőjön egyetlen nap alatt? (Tudom, bennem is megfordult az altesti poénkodás lehetősége, de hát túl magas labda lenne). Bizony, van már spárga a piacon, ugyan még fél kiló 500 Ft, de lesz ez olcsóbb is májusban, és hát ne feledjük, hogy ezeket a vitaminrudakat egyesével húzzák ki a földből a dolgos kezek, így indokolt a „handmade” felár. És ha spárgát veszünk, akkor azt a kreativitást és sokoldalúságot is meg kell fizetnünk, amit ez a zöldség nyújthat. A spárga ugyanis a lehetőségek tárháza, ezért döntésképtelen szakácsoknak nem is ajánlom, mert hajnalban is forgolódni fognak az ágyban, éber pillanatuk első és utolsó gondolata a spárga körül forog majd, mindaddig, amíg ki nem találják, hogy mit készítsenek belőle. Felfújtat? Spárgatortát? Párolt spárgát hollandi mártással? Csőben sült spárgát? Netán egy klasszikus krémlevest? Ó igen, legyen spárgakrémleves, ha már amúgy is ennyire konfliktuskerülő vagyok. Sietnem kell, a spárga C-vitamin tartalma állítólag szedés után pár nap alatt hamar a felére csökken.


Hozzávalók:

  • ½ kiló fehérspárga (a zsengébb zöld rügyeket vétek pürésíteni)
  • 2 szál újhagyma
  • 1 kisebb krumpli
  • 1 nagyobb ek vaj
  • ½ l tej
  • kb. 3 dl zöldségalaplé
  • 1 ek liszt, és 1 tojássárgája a sűrítéshez
  • 1 ek sherry, de lehet akár 1 dl fehérbor is
  • só, fehérbors, kapor, 1 tk barnacukor

Kezdjük ott, hogy a spárgát nem kell összevissza hámozgatni. Miután megmostuk őket, levágunk kb. 2 centit a spárgaszárak alsó végéből, mert ezek a részek a legfásabbak, ezeket iktatjuk. Ugyanígy a rügyes végénél is levágunk 2 centit, mert ez a legzsengébb rész, ezt kár szétbotmixerelni, ez lesz majd a krémleves betétje. A köztes részeket is felvágjuk két centis darabokra, és a lábosba dobjuk, amiben előtte már megolvasztottuk a vajat. A krumplit is apró kockákra vágjuk és a spárga után dobjuk az apróra vágott újhagymával együtt. A zöldségeket 1-2 percig a vajon pároljuk, amíg a vaj habozni nem kezd; ezután egy evőkanálnyi lisztet szórunk rá, csomómentesre keverjük, és szép lassan felöntjük pár dl alaplével, majd jó zsíros tejjel és fűszerezzük. 10-15 perc alatt bőven puhára főnek a zöldségek, ekkor leemeljük a lábost a tűzről, és egy botmixerrel krémesre pürésítjük. POZOR-POZOR: ha nem hámoztuk előzetesen a spárgát, akkor most az egész levest át kell szűrnünk egy jó nagy lyukú tésztaszűrőn, hogy az esetlegesen megmaradt fás szárrészektől megkíméljük a krémlevest. (Ezúton köszönöm az emlékeztetőt egy kedves olvasómnak, hiába, nem írhatok akármit következmények nélkül). A levest ezután sűríthetjük egy tojássárgájával, amitől szép színe lesz, vagy akár egy kis vajjal vagy tejszínnel. A lényeg, hogy ezt a sűrítőanyagot elég a végén belekevernünk, ilyenkor már csak keverjük el jól a levesben, ne főzzük tovább, mert dádá lesz. Azt közben majdnem elfelejtettem, hogy a spárgavégeket egy gyorsforralóban egy kevés vízben 3 perc alatt puhára blansírozzuk. Plusz szín végett egy kis apróra vágott kaporral szórtam meg, de éppen akkor sem történik semmi, ha ez a lépés elmarad. Mert a spárga úgy jó, ahogy van. Akárcsak egy frissen csapolt sör egy napsütötte teraszon.

(Aki még több inspirációra vágyik, további spárgareceptek itt!)

Címkék: spárga krémleves

Szólj hozzá!