A céklánál kevés jobb téli zöldség van, erről már egy korábbi céklás posztban is megemlékeztem. Jelenleg, amikor a céklának kilója 140-160 forint között van a piacon, vétek nem felhalmozni belőle, és elkészíteni, bárhogy: sütve, főzve, levesbe, köretnek, salátának, vagy kenyérre kenve. Vaaagy befőttes üvegbe a fa alá vagy a kamrapolcra, csatninak. Az alábbi receptet több helyről loptam össze, leginkább a chutney-faló angoloktól.

Hozzávalók, 5 kisebb befőttes üveghez:

4 db nagyobb cékla (kb. 80 deka), 2 db alma, 2 fej nagyobb lilahagyma, 3 gerezd fokhagyma, 30-35 deka cukor, 4 dl vörösborecet, 1 citrom leve, 1-2 dl főzővíz

És a fűszerek: 2 tk friss reszelt gyömbér, 2 tk fahéj, 1 tk őrölt szegfűbors, 1 tk őrölt kömény, 1 tk szerecsendió, 1 tk kardamon, 1 csipet só.

A céklákat felöntjük annyi vízzel, amennyi ellepi és lassú tűzön kb. 45 perc alatt megfőzzük. Miután megfőtt és kihűlt, meghámozzuk és felkockázzuk. Egy vastag fenekű lábosba beleöntjük az ecetet, a cukrot és a többi, szintén kockára vágott hozzávalót majd az egészet felforraljuk. Ennyi ecet elsőre soknak, és főleg büdösnek tűnik, de egy csatnihoz bizony tisztes mennyiségű ecet kell. (Amikor először egy mangó csatnival próbálkoztam egy egész üveg fehérborecetet öntöttem a lábosba és rettegtem, hogy ennyi ecettel biztos hazavágtam több mint egy kiló mangót. És nem: 1-2 nap után lehűtve elszállt a brutál ecetszag és ízre is olyan lett a mangócsatni, amilyennek lennie kell. Kár, hogy akkor még nem írtam fel a recepteket.) Ezután beledobjuk a céklát és fedő alatt alacsony lángon kb. még további 30-40 percig sűrűre főzzük. A besűrűsödött csatnit csírátlanított befőttesüvegekbe kanalazzuk, és takaróval lefedve még egy napig hagyjuk dunszt alatt. Egy ilyen csatni a hűtőben egy fél évig simán eláll, de ha mindent jól csináltunk hamarabb is el fog fogyni.