Még korábban elhatároztam, hogy nem írok az alapján posztot, hogy épp mit találtam a hűtőben, hanem szembeszállok a hétköznap praktikumával, és csak alaposan átgondolt témákkal boldogítom értő közönségem. Hogy ne kelljen ellentmondanom magamnak, ezért úgy oldom fel a kialakult kognitív disszonanciát, hogy kijelentem: nagyon régóta terveztem fellőni a netre egy jó kis sólet receptet. De miért pont most? Hát ez az: biztos nem azért, mert húsvét után maradt egy jó fél kilónyi főtt füstölt csülök csonttal együtt. Ó, nem. És nem is azért, mert a fehér bab már ott állt pár hete a hűtőben. Legyen ez a poszt tisztelgés a méltán híres zsidó konyha egyik emblematikus fogása, a sólet előtt. Még úgyis, hogy ennek az alábbi verziónak van egy erősen profán (de semmiképp sem kóser) vonulata, lévén, hogy az ételbe szánt húsmennyiség felét egy húsvéti malac hátsó-alsó csülke szolgáltatta. Vagyis hangsúlyoznám – mielőtt ortodox olvasóim lefordulnak az asztalról – az alábbi recept nem kóser. De fogalmazzunk inkább úgy, hogy az ételben a hagyományos kóser vonások mellett a fúziós konyha ismertetőjelei is fellelhetőek. És milyen öröm fellelni ezeket egy nagykanállal. A jó sólethez ugyanis alapvetően 3 dologra van szükség: füstölt húsra, még több húsra, és rengeteg időre. A többi: a bab, a hagyma, a tojás, a fűszerek, ha nem is sallang, de csak ezután következnek. Egy jó sólethez legalább kétféle állat húsa kell: egy liba füstölt combja és/vagy melle, egy marha füstölt nyelve, és marhaszegy. De az előbbi 3-ból kettő elengedhetetlen, ezek adják a sólet ízgerincét (ha savgerinc van, ízgerinc is) és konzisztenciáját. A sütőben töltött lassú órák alatt a húsok lelke reinkarnálódik, testük minden része a bőrtől-cupákig eggyé válik az őket körülvevő részvevőkkel: a babbal, gerslivel, hagymával, tojással, vagy (ha profik is vannak a konyhában) töltött libanyakkal. Hát, valahogy ilyen lehet a sólet-érzés.
3 óra főzés után a marhaszegy maghőmérséklete elérte a 90 fokot, vagyis több mint fogyasztásra kész. De miféle sólet lenne az, melyet 180 perc után tálalunk. Tegyük csak vissza még egy órára.
Fúziós sólet - Hozzávalók:
- 1 db csontos főtt, füstölt csülök maradéka (kb. fél kiló)
- ½ kiló marhaszegy
- 1-2 ek libazsír
- 30 deka fehér bab (lehet ám tarkabab is)
- 1 maréknyi gersli (árpagyöngy)
- 1 nagyobb fej hagyma
- 2 gerezd fokhagyma
- 1 paradicsom (opcionális)
- 2-3 db tojás (szintén opcionális, olyannyira, hogy én ki is hagytam)
- kb. 1,2-1,5 l alaplé
- Fűszerek: só (nagyon kevés a füstölt dolgok miatt), bors, pirospaprika, római kömény (opcionális), zeller zöld és petrezselyem
Ha eljő a sólet-érzés, fogjuk a szárazbabot és előző este (vagy ha este főzünk, aznap reggel) hidegvízbe áztatjuk. Fogjuk a legrusztikusabb sütőedényünket, aminek fedele is van, és belekanalazunk 1 jó evőkanálnyi libazsírt. Erre jöhet a cikkelyekre vágott hagyma, a paradicsom, fokhagyma két darabban, majd erre borítjuk a lecsepegtetett babot. A babra jöhetnek a fűszerek, ezután pedig fogjuk a húsokat és beültetjük a babzsákokba, majd felöntjük annyi vízzel (vagy egy kis húsalalével), hogy teljesen ellepje a húsokat. Végül az egészet megszórjuk egy tenyérnyi gerslivel, rátesszük a fedőt, felcsavarjuk a sütőt 130-140 fokra, és megyünk a dolgunkra. Ha és amennyiben mi tartjuk a szombatot, akkor ugye már péntek este betettük a húst a sütőbe, ezután már csak annyi a dolgunk, hogy 3 óra múlva ránézzünk, kell-e pótolnunk a vizet, rádobjuk a csokor zöldeket, és még legalább egy órára visszadugjuk a fazekat a sütőbe.
Utolsó kommentek