Vagy ha nem is dagad, de legalábbis nő, mint a bolond, egy nap alatt akár 20 centit is. Mi ez, ha nem a tavasz előjele? Hát miben van még annyi életerő, hogy 20 centit nőjön egyetlen nap alatt? (Tudom, bennem is megfordult az altesti poénkodás lehetősége, de hát túl magas labda lenne). Bizony, van már spárga a piacon, ugyan még fél kiló 500 Ft, de lesz ez olcsóbb is májusban, és hát ne feledjük, hogy ezeket a vitaminrudakat egyesével húzzák ki a földből a dolgos kezek, így indokolt a „handmade” felár. És ha spárgát veszünk, akkor azt a kreativitást és sokoldalúságot is meg kell fizetnünk, amit ez a zöldség nyújthat. A spárga ugyanis a lehetőségek tárháza, ezért döntésképtelen szakácsoknak nem is ajánlom, mert hajnalban is forgolódni fognak az ágyban, éber pillanatuk első és utolsó gondolata a spárga körül forog majd, mindaddig, amíg ki nem találják, hogy mit készítsenek belőle. Felfújtat? Spárgatortát? Párolt spárgát hollandi mártással? Csőben sült spárgát? Netán egy klasszikus krémlevest? Ó igen, legyen spárgakrémleves, ha már amúgy is ennyire konfliktuskerülő vagyok. Sietnem kell, a spárga C-vitamin tartalma állítólag szedés után pár nap alatt hamar a felére csökken.
Hozzávalók:
- ½ kiló fehérspárga (a zsengébb zöld rügyeket vétek pürésíteni)
- 2 szál újhagyma
- 1 kisebb krumpli
- 1 nagyobb ek vaj
- ½ l tej
- kb. 3 dl zöldségalaplé
- 1 ek liszt, és 1 tojássárgája a sűrítéshez
- 1 ek sherry, de lehet akár 1 dl fehérbor is
- só, fehérbors, kapor, 1 tk barnacukor
Kezdjük ott, hogy a spárgát nem kell összevissza hámozgatni. Miután megmostuk őket, levágunk kb. 2 centit a spárgaszárak alsó végéből, mert ezek a részek a legfásabbak, ezeket iktatjuk. Ugyanígy a rügyes végénél is levágunk 2 centit, mert ez a legzsengébb rész, ezt kár szétbotmixerelni, ez lesz majd a krémleves betétje. A köztes részeket is felvágjuk két centis darabokra, és a lábosba dobjuk, amiben előtte már megolvasztottuk a vajat. A krumplit is apró kockákra vágjuk és a spárga után dobjuk az apróra vágott újhagymával együtt. A zöldségeket 1-2 percig a vajon pároljuk, amíg a vaj habozni nem kezd; ezután egy evőkanálnyi lisztet szórunk rá, csomómentesre keverjük, és szép lassan felöntjük pár dl alaplével, majd jó zsíros tejjel és fűszerezzük. 10-15 perc alatt bőven puhára főnek a zöldségek, ekkor leemeljük a lábost a tűzről, és egy botmixerrel krémesre pürésítjük. POZOR-POZOR: ha nem hámoztuk előzetesen a spárgát, akkor most az egész levest át kell szűrnünk egy jó nagy lyukú tésztaszűrőn, hogy az esetlegesen megmaradt fás szárrészektől megkíméljük a krémlevest. (Ezúton köszönöm az emlékeztetőt egy kedves olvasómnak, hiába, nem írhatok akármit következmények nélkül). A levest ezután sűríthetjük egy tojássárgájával, amitől szép színe lesz, vagy akár egy kis vajjal vagy tejszínnel. A lényeg, hogy ezt a sűrítőanyagot elég a végén belekevernünk, ilyenkor már csak keverjük el jól a levesben, ne főzzük tovább, mert dádá lesz. Azt közben majdnem elfelejtettem, hogy a spárgavégeket egy gyorsforralóban egy kevés vízben 3 perc alatt puhára blansírozzuk. Plusz szín végett egy kis apróra vágott kaporral szórtam meg, de éppen akkor sem történik semmi, ha ez a lépés elmarad. Mert a spárga úgy jó, ahogy van. Akárcsak egy frissen csapolt sör egy napsütötte teraszon.
(Aki még több inspirációra vágyik, további spárgareceptek itt!)
Utolsó kommentek