Mivel már korábban jeleztem, hogy ebben a blogban nem fogom kisípolni a márkaneveket és kiblőrözni a fotókról az étellogókat, így most nyugodtan írhatok arról, amit igazán szeretek: pl. főzős, receptmagazinokat olvasni. Márpedig a munkámból kifolyólag sokszor a kezembe kerül mindenféle konyhai, gasztro-magazin. (Tudom, ez most úgy hangzik, mintha csak a szerelő bácsi beszélne egy Calgon reklámban a mosógépre támaszkodva, de ha egyszer így van). Szinte minden nap kezembe kerül egy-egy főzős lap, ami legtöbbször a TV Paprika magazin. Akár egy txt fájl, akár egy pdf képében, akár a monitoron, akár kinyomtatva, de receptek vesznek körül minden nap. Beteg dolog tudom, állandóan a kajáról beszélni, írni, olvasni: az ember nyáltermelése állandó készenlétben van. Ha csak minden 3. receptnél lenne az az érzésem, hogy meg akarom főzni, kóstolni, enni, egy évre előre meglenne a programom. Az alábbi receptet is részben a TV Paprika magazinból vettem (most januári számból), a köretet pedig a szintén nagyra tartott angol BBC Good Food magazinjából (köszi Virág!). Persze, egy sima párolt lilakáposztához nem kell receptújság, de ez egy picit más:

Hozzávalók a csirkéhez:

• 1 csirkemell filé, 2 darabban
• 2 ek méz
• 1 ek magos mustár
• 2 narancs
• 2 ek olívaolaj
• Fűszerek: só, bors, 2 tk kakukkfű

A lilakáposztához:

• 1 db kisebb lilakáposzta
• 1 db lilahagyma
• 3 ek balzsamecet
• 3 ek olívaolaj
• 10 deka barnacukor
• 3 dl alaplé
• 4 ek vörös áfonya lekvár (én ezt som lekvárral helyettesítettem)
• Fűszerek: só, bors, 2 tk szegfűszeg

A megtisztított csirkemell filét először félbe vágtam, majd egy külön tálban összekevertem a marinádot: 2 narancs kifacsart levét elkevertem a mézzel, mustárral, az olajjal és a fűszerekkel. A csirkét jól megforgattam a marinádban, és egy éjszakára a hűtőbe tettem. Másnap egy serpenyőben egy kis olívaolajon elősütöttem a csirkemell minden oldalát, majd egy sütőedénybe tettem. Ráöntöttem a marinádot, és 180 fokra előmelegített sütőben 30 perc alatt készre sütöttem. Közben egyszer rákanalaztam a csirkékre a marinádot. A sütőből kivéve betakartam 5 percre alufóliával, és csak utána kezdtem el szelni. A lilakáposztát negyedekbe vágtam, kivágtam a torzsáját, majd apró csíkokra vágtam. Ezután a hagymát is félbevágtam és vékonyan felszeltem. Az olívaolajon kb. 5-10 perc alatt megfonnyasztottam a hagymát, amíg el nem kezdett karamellizálódni, majd rászórtam a szegfűszeget, és beledobtam a lilakáposztát és módszeresen kevergetni kezdtem, amíg a káposzta el nem kezd puhulni. Ekkor felöntöttem alaplével és a balzsamecettel, és levettem kicsire a lángot. Kb. ¾ óra után levettem a fedőt, hozzáadtam a somlekvárt, a sót+borsot és immár fedő nélkül 5-10 percig tovább pároltam, amíg a káposzta annyira megpuhult, hogy a kóstolásnál már nem ropogott úgy a fogam alatt, hogy attól az ember keze libabőrös legyen. Ez a káposzta nem az a hagyományos párolt káposzta, amit az ember egy nagy darab disznó- vagy libasült mellé képzel, nincs besűrítve egy reszelt krumplival és ízesítve köménymaggal, megalapozva egy kis libazsíron. Ez amolyan angolosan elegáns, édes zöldségköret, amit nem pálinkával kell szétcsapni, hanem egy pohár fehérborral.