Nos hát, célom testet öltött: a brokkolinak vesznie kell! – morogta Stewie (a fenti videón 1:05-től), és gondolatban már elkezdte építeni azt az időjárásgépet, amivel egyszer és mindenkorra legyilkolja az ősi ellenséget, minden zöldségek őzöldségét, a nevében is csúf és látványában még annál is undorítóbb brokkolit. Szegény Stewie, intellektuális fölénye ellenére is még túl fiatal ahhoz, hogy meglássa a brokkoli jó oldalát. Ahogy a legtöbb gyerek számára, neki is a brokkoli testesíti meg a zöldségek iránti gyűlöletet (a spenót mellett). A brokkoli nemcsak zöld, de rusnya is; ha túlfőzik, az állaga a kelbimbóéhoz hasonlóan gusztustalan lesz, és ha nem fűszerezik, egyáltalán semmilyen íze nincs. Illetve de: a sima főtt brokkolinak az íze ugyanis maga a zöldségíz. Az ember szinte a szájában érzi a klorofillt és minden olyan elemet, amiről az iskolában tanult kémia órán. Tény: egy brokkoli láttán az embernek sosem fog megindulni a nyáltermelése, és egyáltalán semmi vonzó nincs benne. Se gyereknek, se felnőttnek, lehet az akár az amerikai elnök is. Idősebb George Bush ennek hangot is adott elnöksége idején, és kijelentette, hogy mivel ő már az Egyesült Államok elnöke, soha több nem fog brokkolit enni. Sőt, a legenda szerint a gyűlölt zöldséget még az Air Force One-ról is száműzte. Szegény brokkolinak ilyen szembeszél mellett nehéz dolga van, de ennek a bizalmatlanságnak is megvan az előnye. Akármikor csak brokkoli kerül a tányérra, már csak kellemes meglepetés érhet minket. És erre a brokkoli krémleves a legjobb példa.

Hozzávalók:

• kb. ½ kiló brokkoli (a vastag szárral van az egy kiló is)
• 2 szem nagyobb krumpli
• 1 kis fej hagyma
• 1 ek vaj, 1 ek olívaolaj
• kb. 1l víz (ha van alaplé, akkor nem kérdés, hogy ezt használjuk!)
• 1-1,5 dl tejszín
• Fűszerek: só, bors, szerecsendió, friss petrezselyem

1. A brokkoli kemény száras részét balkézbe fogva jobb kezünkben egy éles késsel levágjuk róla a felhasználni kívánt brokkolirózsákat, és alaposan leöblítjük őket. A zsengébb szárak is jöhetnek nyugodtan, de a keményebb részeket hagyjuk ki a krémlevesből, ezek egy zöldségalapléhez tökéletesek lesznek.
2. A vaj és olívaolaj keverékén megpároljuk az apróra vágott hagymát és hozzáadjuk a meghámozott és felkockázott krumplit. Ha a krumplit elég apróra vágtuk, akkor a krumplival együtt beletehetjük a jól átmosott brokkolivirágokat is.
3. Majd felöntjük annyi alaplével, hogy épp NE lepje el. Ugyanis a brokkoli megfőve és leturmixolva jelentős térfogat zsugorodáson megy keresztül, mi meg anyáznánk, hogy minek húztuk fel annyi vízzel / alaplével. Felöntés után fűszerezzük és lefedjük. Kb. 6-8 perc alatt puhára főnek a zöldségek.
4. Ekkor jöhet a szeretett botmixer, és a tűzről levéve krémesre pürésítjük. (Én mixelés előtt bele szoktam tenni a petrezselyem felét, mert imádom a frissen darált petrezselyemízt).
5. Végül visszatesszük a tűzre, felöntjük a tejszínnel és megvárjuk, míg újra felforr. Ha a leves már pöfékelni kezd, elzárhatjuk a gázt és beletehetjük a felaprított petrezselymet. (egyszer csináltam friss mentával is, nyáron úgyis elég korrekt.
6. Sütőben sült sajtos pirítóssal a legjobb, de sonkacsipsszel is elmegy. Így talán még az öreg Bush is bekanalazná.